Keresés a honlapon
2021.Szárnypróbálgatók
2020.05.09.

Kedves Alkotótársak! A honlapra felkerült a 2022-es Szárnypróbálgatók alkotói pályázatának kiírása>>>
Föveny Irodalmi Folyóirat
2016.01.12.

A kedves olvasók elérhetik a 2023. január-februári számot is az oldalon!
Antológia rendelése
2015.01.27.

Antológiát a Könyvtárellátó Kft-től (Budapest Váci út 19, kisker. boltjaitól, ill. a Raszter Kiadótól lehet rendelni. A Raszter Kiadó címe: 6640. Csongrád, Szép u. 12. Az összeg: 2000 Ft a kötet + 400 Ft postai díj.)
2014.évi beszámoló
2015.06.04.

Az egyesület 2014.évi beszámolója olvasható a honlapon>>>
Pályázatfigyelő
2013.07.12.

www.palyazatok.org
GÓG JÁNOS költő

GÓG JÁNOS Az Irodalmi Műhely vezetője

Góg János író – költő, a Magyar Kultúra Lovagja. Szül.: Csongrád, 1951 november 5. T.: Az általános- és középiskoláit Csongrádon végezte, diplomát és rendezői végzettséget Szegeden és Budapesten szerzett. Később szakvizsgázott művelődésszervezésből és Európai Uniós ismeretekből is a Szegedi Egyetemen. M.: Évekig a Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ egyik vezetője, majd a Raszter Könyvkiadó megalapítja és igazgatója. Az ALFÖLD Művészeti Egyesület elnöke, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei szervezetének elnöke, a Szépírói Tagozat elnöke, a Föveny Irodalmi Folyóirat és az Alföldi paletta antológia főszerkesztője. 1994-2002 között városi és megyei önkormányzati képviselő, a Csongrád Megyei Közgyűlés tanácsnoka.
Mü.: eddig tizenhét kötete jelent meg: „Történelem vallató” (1976. Szegedi Nyomda Kiadó) ,,Virágok” versgyűjtemény (1992. Raszter Kiadó) ,,Álom” mesék és novellák – közös kiadás – (1995. Raszter Kiadó) ,,Kollázs versek” (1997. Raszter Kiadó). ,,Ujjlenyomatok” (2001.– versek), „Magánügyek” (novellák – 2001.) „Napfogyatkozás” (2002. mese), „Mélyből fakadó táncok” (2003. versek – Raszter Kiadó), „Szonettkoszorú” (szonettek kedveseimnek 2004. Raszter Kiadó). „Sárból tapasztott város” (versek – 2005), „A hatalom tarisznyája” (mesés kifestő – 2006). „Karcok a homokba” (prózai írások, publicisztikák – 2007), „Húrok rezdülése” (versek - 2008), "Ördöngös pegazus" (versek - 2010), "Hatvan vers" (versek - 2011), "Pitypangoló" (gyermekversek - 2012), "Szitál a fény" (versek - 2014). Közel száz antológiában jelentek meg, de az Irodalmi Rádióban is hallhatók írásai. Életrajza olvasható az Irodalmi Kislexikonban.
Több kötethez Faludy György Kossuth-díjas költő, Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő és Takács Tibor Táncsics-díjas író is írt méltató utószót, illetve ajánlást.
E.: „Szocialista Kultúráért” kitüntetés (1976), Honvédelmi Érdemérem (1978), Ifjúságért Érdemérem (1980), a „Magyar Kultúra Lovagja” cím (2001), Juhász Gyula-díj (2002), Csongrád Megye Alkotói Díja (2002), a Magyar Írók Nemzetközi Szövetsége nagydíja (2003). Magyar Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztje (2005) E.: A Vörösmarty költői pályázat I. díjasa. (2001.) a MINSZ nemzetközi költői pályázat I. díjasa (2003). Pro Bono Irodalmi Díjas (2008). 2010-ben megkapta Csongrád Város Pro-Urbe díját, 2014-ben pedig a Váci Mihály-díjat. 2010-ben a MASZRE, 2014-ben az NKA Alkotói-díját is megkapta.
Cs.: Nős, felesége Gógné Farsang Márta Teleki Blanka-díjas, önkormányzati Pedagógia–díjas óvodapedagógus, gyógytestnevelő, módszertani szaktanácsadó, a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetés birtokosa. Két leánygyermeke született, Dr. Góg Laura Pro-Scola–díjas jogász, színháztörténész, Füvesiné Góg Csenge pedig neveléstudományi szakon végezett az ELTE-n, 2002-ben a JAM „Év diákja” nemzetközi versenyének II. helyezettje volt.


SEBESTYÉN ISTVÁN író-költő

Az Irodalmi Műhely titkára

Sebestyén István Pro–Urbe–díjas ny. levéltáros, költő, író. Sz.: Csongrád, 1938. ápr. 10. T.: Áll. Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged – 1952-1957; MSZMP Politikai Főiskola, Budapest 1968-1972, doktorált a szegedi József Attila Tudományegyetemen (1984). É.: Érettségi után Csongrádon polgári alkalmazottként könyvtáros volt a néphadseregnél. 1959-1961 között sorkatonai szolgálatot teljesített a határőrségnél; leszerelése után, korábbi munkahelyén raktáros, majd bútorgyári munkás lett. 1965-től az MSZMP Csongrád Városi Bizottságán dolgozott különböző beosztásokban, 1984-1988 között első titkárként. 1989-től 1999-ig a Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltárának levéltárosa volt. M.: Két helytörténeti periodika elindítója (1976; 1994), számos helytörténeti tanulmány írója. Révai Új Lexikona egyik településhálózati szócikk írója (1990). A Raszter Kiadónál megjelent művei: Út a semmibe (Csongrád város százéves öngyilkossági krónikája, 1997) Verseskötetei: Aranyos (1991), Szerelmi évadok (1993), A lélek zsilipjei (1994), Bacchus vallomásai (1998), A herceg és a hölgymenyét (2000), A fekete könnycsepp (2005), A pákász és kedvese (2007). Irodalmi írásai a csongrádi kiadású Föveny című irodalmi folyóiratban, az Üzenet társainak antológiában (Raszter) és a Szárnyak és Hullámok antológiában (Szeged – Bába Kiadó) jelentek meg. A 2001-ben kiírt irodalmi Tisza–pályázat egyik különdíjasa. A MINSZ dél-alföldi titkára. 2004-ben I. díjat nyert az „Erotika a mai magyar irodalomban” c. országos költői versenyen.


BARANYI FERENC költő

Baranyi Ferenc 1937-ben született Pilisen. Az ELTE Bölcsészkarán magyar-olasz, a poitiers-i egyetemen francia szakos tanári diplomát, ill. oklevelet szerzett. Tanulmányai befejezése után különféle lapoknál, folyóira-toknál dolgozott, majd csaknem két évtizeden át a Magyar Televízió főmunkatársa volt. Első verseskötete, a Villámok balladája 1962-ben, egyetemista korában látott napvilágot. Azóta huszonnyolc verseskönyve jelent meg. Irodalom– és zenetudományi munkái is jelentősek. Írt regényt, tárcákat, opera– és operettlibrettókat, sanzonokat, musical-songokat, televíziós dokumentumjátékokat. Mint fordító főleg olasz, francia és orosz műveket ültet át magyarra. Az operairodalom számos remekét (Bizet: A gyöngyhalászok, Carmen, Puccini: Tosca, Dallapicolla: A fogoly, stb.) szintúgy ő „magyarította”. Művei számos európai országban is megjelentek. Főbb kitüntetései: SZOT, ill. MSzOSZ Művészeti Díj (1974, 1993), József Attila–díj (1976), Premio Brianza (Itália, 1993), Forintos–díj (1995), Premio Internazionale sulle orme di Ada Negri (Itália, 2002), Gábor Andor–díj (2004), Nádasdy Kálmán–díj (2005), a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1997), majd Tisztikeresztje (2005).
Kossuth-díj (2008).
Elnöke a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának, elnökségi tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, tagja a párizsi Tudományos és Művészeti Akadémiának. Budapest XIII. kerületének és Pilis városának díszpolgára. Róla szóló monográfiák: Szerelmes élet (Németh János István könyve, 2000), Az örvénylelkű fiú (Ézsiás Erzsébet könyve, 2007).


+ POLNER ZOLTÁN költő

A Szegedi Szépírás szerkesztője

Polner Zoltán író, költő, újságíró. Sz.: Szeged, 1933. jan. 24. T.: Alsó ill. középfokú tanulmányait befejezve a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát, 1955-ben. É.: hosszabb–rövidebb megszakításokkal Pitvaroson, Csanádpalotán, Ferencszálláson, Kiszomboron tanított. Az 1957-58-as színházi évadban a Szegedi Nemzeti Színház segédrendezője volt. 1965-től a Csongrád Megyei Hírlap újságírója, kulturális rovatvezetője, majd a lap jogutódjának, a Reggeli Délvilágnak főmunkatársa, nyugdíjba vonulásáig. M.: Eddig kilenc verseskötete, tizennyolc néprajzi gyűjtése jelent meg. Isten zsámolyánál címmel került az olvasók kezébe a harminc évi gyűjtőmunkát összegző népi imádsággyűjteménye. A Teknyőkaparó címmel Pongrácz Zoltán zeneszerző írt oratóriumot munkájából, amelyet 1992-ben mutattak be a pesti Vigadóban. Csongrád megye hiedelemvilágát bemutató néprajzi kötete 2001-ben jelent meg a millennium tiszteletére. Személyisége Szeged értékekben gazdag szellemi életének egyik kiemelkedő alakja.
A „Szép vagy Alföld…” c. nemzetközi költői verseny I. díjasa 2003-ban. Még ebben az évben jelent meg a „Noé bárkája’” című gyűjteményes verseskötete. 2004-ben megnyerte az „Erotika a mai magyar irodalomban” c. országos költői versenyt.
Tavaly jelent meg „Időtlen szegedi képek” című verseskötete, s az idén látott napvilágot – 75. születésnapja alkalmából – „Papírrepülők” című kötete.


PITI KATALIN költő

Grafikus, illusztrátor

Piti Katalin festő–grafikus, költő. 1997 óta láthatják a festményeiből és grafikáiból álló önálló kiállításait. Autodidaktaként adja át gondolatait és érzelmeit a tárlatlátogató közönségnek. Önállóan formálja művészi látásmódját, építi egyéni megjelenítéseit a szentesi születésű, Csongrádon élő alkotó. Teszi ezt tájképeiben, nem ritkán egyházi hangulatú, illetve meditatív töltésű alkotásokban. Meditációból született festményei gyakran inspirálják írott alkotásokra is. Ezek – úgymond – kiegészítik azt a gondolatiságot, amit a képalkotás késztetése hordoz.
2001-től tagja a csongrádi Irodalmi Műhelynek. Írásai folyamatosan megjelennek a műhely Föveny című irodalmi folyóiratában. 2002 karácsonyán a szegvári „Én ezt tudom” vers– és prózaíró versenyen mind a líra, mind a próza kategóriában II. díjat, a „Szép vagy Alföld…” nemzetközi irodalmi pályázaton líra kategóriában bronz oklevelet nyert. 2003-ban a FOKO-LÁRE mozgalom „Kultúrák közötti párbeszéd” szekciója „Lélektől lélekig – embertől emberig” című irodalmi pályázatán líra kategóriában III. díjban részesült.
2003-ban felvételt nyert a Magyar Írók és Költők Nemzetközi Szövetsége Dél-Magyarországi Csoportjába. 2004-ben a szegvári „Én ezt tudom” irodalmi pályázaton líra kategóriában I. helyezést nyert. 2004-ben a Magyar Írók és Költők Nemzetközi Szövetsége és az Alföld Egyesület gondozásában kiírt Szárnypróbálgatók c. pályázaton a III. díjat vehette át.
Rajzolt kifestőkönyveket, illusztrált verses köteteket.
További információk találhatók a Szentesi alkotóművészek (Szentes 1997.) című kötetben, az Üzenet társainak (RaszteR Könyvkiadó, Csongrád 2003., 2004., 2005., 2006., 2007.) című irodalmi antológiáiban.


NEMESKÉRI-ORBÁN ISTVÁN költő

Grafikus, illusztrátor

Nemeskéri-Orbán István (1956. Budapest) – Szabadfoglalkozású közgazdász – Publikációi 1988 óta jelennek meg.
2001-ben az Alföld Művészeti Egyesület „Tisza” pályázatán arany oklevelet és különdíjat nyert. Versei folyóiratokban és antológiákban olvashatók.
2002-ben Férfidolgok címmel önálló kötettel jelentkezett. 2003 januárjában „Magyar holocaust” című verse a hónap verse lett a Szegedi Szépírás című folyóiratban. 2003 végén Kisvárosi köd címmel jelent meg második kötete, amelynek illusztrációi is saját munkái. 2005 elején Tél és nyár címmel harmadik, míg 2007 februárban a Fogantatástól az elmúlásig címmel negyedik kötetét adta ki – melyet szintén saját rajzaival illusztrált – a csongrádi Raszter Kiadó gondozásában.


GULYÁS KATALIN költő

Gulyás Katalin, született Hevesen, 1941. 11. 26. Általános és középiskoláit Tiszafüreden végezte. 1960-ban érettségizett. Orvosi diplomát Debrecenben szerzett 1968-ban. Szakvizsgázott háziorvostanból 1996-ban.
É: A diploma megszerzése után Csongrádra került háziorvosnak. Házasságot kötött, gyermekei 1969, 1972, 1975-ben születtek. 1996-ban, hosszú praxis után nyugdíjba ment. 1997–2003 között a város polgármesterének egészségügyi referense volt. Jelenleg szociálismunkás–képző tanfolyamokon oktató, illetve unokáival foglalkozik.
M: 14 éves kora óta ír verseket, melyekből önálló kötete 2003-ban jelent meg, Múltszázadi versek címmel. Versei különböző folyóiratokban és antológiákban jelentek meg. Társszerzője az 1997-ben megjelent Út a semmibe ( Csongrád 100 éves öngyilkossági krónikája – Raszter Könyvkiadó) című tudományos igényű munkának. A 2001-ben meghirdetett Tisza költői pályázat felnőtt kategóriájának első díjjal elismert alkotója.( Versek a Tiszáról antológia, 2002. Raszter Könyvkiadó).
A MINSZ Csongrádon székelő Dél – Magyarországi Csoportja kiadásában megjelenő Föveny című Irodalmi Folyóirat alkotókörének állandó tagja. A csongrádi székhelyű Alföld Művészeti Egyesület 2003-ban meghirdetett "Szép vagy Alföld" című országos vers és novellaíró pályázatán ezüst oklevelet, a 2004-es "Erotika a magyar költészetben" országos költői pályázatán arany oklevelet és a Békés megyei rendőrfőkapitány különdíját nyerte el. 2006-ban megkapta a Föveny költői Nívódíját.



DANI IMRE költő

Dani Imre tanár, költő. Sz.: Hódmezővásárhely, 1950. szept. 6. T.: Érettségi után a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett történelem – orosz szakos tanárként – 1970-1976. Később ugyanott, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán angol nyelvből is vizsgázott. É.: 1981-1986 között a mártélyi Általános Iskolában tanított. 1987 óta a Gregus Máté Szakközépiskola tanára Hódmezővásárhelyen. M.: Művei az Alterra Kiadó antológiájában, a Csongrádi Irodalmi Műhely, majd a Föveny c. irodalmi folyóiratban, a „Versek a Tiszáról” antológiában (2002. Raszter Könyvkiadó), a „Szárnyak és Hullámok” c. antológiában (Szeged, Bába Kiadó) jelentek ill. jelennek meg. Töprengésben fogant, elmélyült versek, és derűs hangulatú, könnyed munkák is kikerülnek a tolla alól. A maga által zenésített verse „Vágom az ágat” címmel magnókazettáról hallgatható. Az Irodalmi Műhely Csongrád 2001-ben kiírt Tisza – pályázatán arany oklevéllel tüntették ki.
2003-ban, a Raszter Kiadó gondozásában jelent meg „Ti vagytok többen” címmel verseinek első válogatott kötete.
2005-ben megnyerte a nemzetközi gyermekvers pályázatot, „Árnyékfogó” című versével, mely névadója lett egy gyűjteményes kötetnek is.
2006-ban Föveny költői Nívódíjat kapott.


BARANYAINÉ POSTA MÁRIA költő

Baranyainé Posta Mária Sz.: Túrkeve, 1960. T.: Ének–Zenei Általános Iskola Csongrád, Batsányi János Gimnázium Csongrád. Munka és család mellett főiskolai diplomát Budapesten, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális szervező szakán szerzett 1988-ban.
A művészetekhez gyermekkora óta vonzódik, 11 évig tanult zongorázni, s először zenei pályára készült. Később energiáit a versenyszerű sportban kamatoztatta. Ekkortájt kb. 15 éven át kizárólag saját kedvtelésre írt verseket. Munkája, hivatása – rövid útkeresés után – mint az irodalom szeretete is, családi indíttatású. Immár húsz éve idős emberekkel foglalkozik szabadidő– és foglalkoztatás szervezőként. 2003 decemberétől a csongrádi Irodalmi Kör tagja. Rendszeresen jelennek meg versei a Föveny c. folyóiratban. A pályakezdők „Szárnypróbálgatók országos antológiájában” verseit a zsűri 2004-ben „bronz” minősítéssel értékelte.


+ TERNAI LÁSZLÓ író - újságíró

Önkormányzati, Művelődési Bizottsági elnök

Ternai László vagyok és némi fájó nosztalgiával nézek erre a fotóra, melyen állítólag én vagyok (igaz vagy három évvel korábbi kiadásban).
Most viszont, ha belenézek a tükörbe – ritkán esik meg velem, mert nem borotválkozom – egy gyengécske vicc poénja jut eszembe: szeretném azt a kort megérni, ahány évesnek most kinézek.
Hála a Föveny Irodalmi folyóiratnak és az Üzenet társainak antológiának, évente néhány írásom nyomtatásban is megjelenik. Ez nagy öröm számomra. 2006-ban FELÉTEK KIÁLTOM címmel verses kötetet jelentettem meg, amely néhány olvasóból pozitív visszhangot váltott ki, viszont több tisztelet–példányos „könyvbarát” véleményem szerint a mai napig sem olvasta. Mondhatnám: sebaj, de azért az elgondolkodtató, hogy az emberiség egy része csak a pénzt olvassa (meg az asszonyt veri, mert állítólag így együtt jó), másik része meg hányja a borsót a falra (vers formájában).
Azért bízzunk Istenben és tartsuk szárazon a … (ameddig csak lehet)!”


VERSEGI KATINKA költő

Versegi Katinka csongrádi születésű. Alapiskoláit itt végezte, majd Kiskunfélegyházán járt középiskolába. Hétéves korától ír verses zsengéket.
A nagyszülői ház, amelyben nevelkedett, az irodalom és a zene fellegvára volt számára. Ma már csak nagymamája él. Iskolás éveiben rendszeresen járt szavalóversenyekre egészen az országos szintig, ahonnan az első helyezést, szinte minden alkalommal elhozta. 1983-1985-ig a csongrádi Színjátszó kör tagja, és a városban működő újságírói szakkör munkatársa, 1984-ben a Művelődésért emlékéremmel tüntette ki Csongrád városa. Az irodalom társként kíséri életét. Ösztönző ráhatásra 2005-ben, a Magyar Írók és Költők Nemzetközi Szövetsége és az Alföld Egyesület gondozásában kiírt pályázaton szerepelt. Helyezés nélkül ugyan, de a Szárnypróbálgatók 2006-os Antológiájában megjelent írása. Azóta rendszeresen publikál a Föveny c. folyóiratban, és rendszeresen látogatja a csongrádi Irodalmi Műhely összejöveteleit. 2007-ben az Arcok és énekek c. antológiában (Rím Könyvkiadó – Tokaj), 2008-ban pedig a Szárnypróbálgatók országos antológiában (Raszter Könyvkiadó) jelentek meg írásai.


+ BODAJKY-NAGY ISTVÁN író

Bodajky-Nagy István 1934. szeptember 23-án Tiszasason született. Kisgyermek korától Csongrádon élt. Csongrádon és Szentesen grafikusként dolgozott. Közben elvégezte a Zeneakadémia orgona tanszakát, és a Népművelési Intézet rendezői, dramaturgiai szakát. Évekig tagja a csongrádi közéleti és irodalmi társaságoknak humoros, szatirikus novelláival, verseivel.
Családi okok miatt Bodajkra költözik 1984-ben. Írásai lapokban, folyóiratokban jelentek meg, a rádióban hangzottak el. Jelenleg Bodajk Művelődési Háza nyugdíjas igazgatójaként a Cafe Momus komolyzenei újság Musica aberrata c. rovatának vezetője. 1990-től újra az Irodalmi MŰHELY tagja. Írásai megjelennek a Föveny Irodalmi folyóiratban, antológiákban (Üzenet Társainak 2001–2002–2003–2004–2005–2006–2007., Versek a Tiszáról 2001–2002. – Raszter Könyvkiadó, Szárnyak és Hullámok Antológia – Bába Kiadó, Szeged).
2005-ben a csongrádi Irodalmi műhely állandó tagjai döntése nyomán Föveny Nívódíjat kapott.
Jelenleg van előkészületben első kötetének megjelentetése.


SZABÓ ERIKA költő

Szabó Erika 1978.04.03-án született Zalaegerszegen. A középiskolát is ott végezte el, 1996-ban érettségizett a Zrínyi Miklós Gimnázium humán osztályában. Innen a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára került, ahol tanítóként végzett 2000-ben. A pedagógusi pályán 9 évet töltött.
Régóta foglalkozik a versírással de csak 2009-ben lépett először nyilvánosság elé a Szárnypróbálgatók alkotói verseny hatására. 2010-ben jelent meg Pillangószárnyak című verses kötete, melyben saját formájában, a ritmikus szabad versben adja át olvasóinak a gondolatait. Ezt követte az Időkerék, illetve a 2018-ban megjelent 40 tavasz-40 tél címet viselő korkötete. Kedvenc költői Pilinszky János és Tóth Árpád. Sikeresen szerepelt a Faludy György emlékére rendezett szonettíró versenyen. Az országos Szárnypróbálgatók alkotói pályázatának 3.díját, különdíját, 2015-ben pedig az 1.díjat vehette át. 2020-ban ismét megkapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság különdíját. Eddig 25 antológiában szerepelt.


Barcs János

Barcson 1927. aug. 18-án született. Szigethalmon él, nyugdíjas. Tagja az Irodalmi Alapnak, a Magyar Írók Szövetségének, az Írók Szakszervezetének és a MUK-nak; tiszteletbeli szerkesztője a Nyírségi Hajnal és a Kelet Felől című lapoknak. Versei és különböző írásai 1949 óta jelennek meg napi–, hetilapokban, antológiákban, magazinokban. Bolgár, lengyel és amerikai irodalmi folyóira-tok is jelentettek meg verseiből. Dolgozott mint az ALFA Iparker. elnökhelyettese; 1991 és 1996 között pedig a Magyarság Jövője főszerkesztője volt. Számos lapnál tevékenykedett mint rovatvezető.
Művei: Hosszú virrasztás (1969), Fekete barázdák (1983), Falak oltárán (1987; válogatott versek), Könyvek beszélgetnek (1988), Rezdül a táj (1992; gyermekversek), Hajnali staféta futam (1995), A Dráva-parttól Szicíliáig (1996; regény M. Bakos Máriával), Frontszakácsok, Negyedik házasság (1997; regény), Fodor András – Barcs János levelezése (2000), Előkerült versek (2000). Lengyelek, kétnyelvű trilógia (2002). Gyermekálom (gyermekversek, 2004). Kláris antológiák 1993-2000. Több kötete előkészítés alatt van. A rádióban számos verse elhangzott. 1982-ben SZOT-díjjal, 1983-tól háromszor Somogy Megyei Nívódíjjal, 1985-ben a Táncsics Kiadó Nívódíjával tüntették ki, 2002-ben Petőfi–díjat kapott. 2007-ben, 80. születésnapján Föveny Nívódíjban részesült. 2008-ban megkapta a Váci Mihály-díjat.


Borda János

1955-ben született Csanyteleken, parasztszülők második gyermeke. Szakközépiskolai érettségi után villanyszerelőként, illetve villamosipari technikusként dolgozott; később felnőttképzésben középfokú erdészeti- majd vadgazdasági technikus végzettséget szerzett. Vadőr lett, tizenkét évig végezte az embert próbáló, elhivatott munkát. Ezt követően hosszú ideig benzinkutas, majd 17 évig a ceglédi Önkormányzat alkalmazottja volt; 2019. óta nyugdíjas. Cegléden él, pedagógus feleségével három gyermeket neveltek fel. Szenvedélyes horgász és természetjáró. Elkötelezetten kutatja szülőfaluja múltját.
Ifjúságának lírai szárnypróbálgatásait hosszú hallgatás követte. Szépirodalmi alkotásait 2008-ban kezdte ismét papírra vetni, azóta rendszeresen jelennek meg írásai (Ceglédi Panoráma közéleti magazin, Körös-Horgász folyóirat, Föveny irodalmi folyóirat, Csanyi Hírmondó újság, Harang-Szó egyházi lap, Alföldi paletta antológia 2018, 2019). Önálló kötetei: Királyok menedéke (elbe-szélések és novellák 2015), Falunk helyneveiről – Csanytelek (helytörténeti tanulmány 2018). Vadászoknak, horgászoknak és normális embereknek való történetek (novellák 2019).
Témaválasztását és történeteinek hangvételét az emberi sorsok útvesztőjén túl az elődök iránti tisztelet, a csodálatos gazdagságú anyanyelv féltése, a természeti környezetért érzett felelősség határozza meg.


Császi Zsüliet

1988-ban született. Jelenleg is szülővárosában, Szegeden él. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2012-ben jogász diplomát szerzett. A civil életben ügyvédként praktizál. A versírás a lételeme, nem csupán a hobbi.
Az elmúlt években több országos irodalmi pályázaton vett részt. A Batsányi-Cserhát Művész Kör art-arany díjjal és aranyoklevéllel is díjazta már. Az Irodalmi Rádió által meghirdetett 2017. év jogász költője pályázat 2. helyezettje, 2018. évben 3. helyezettje volt. A Szárnypróbálgatók jubileumi 2018-as nemzetközi irodalmi pályázatán a III. díjat sikerült elnyernie. Első önálló verseskötete a 89. Ünnepi Könyvhét egyik újdonságaként 2018 júniusában látott napvilágot „Bárányfelhők közt libabőr” címmel. 2019-ben az év jogász költője.
Több publikációja jelent már meg a Föveny folyóirat hasábjain és az Alföldi paletta antológiában is.


Dudásné Puskás Mária

Felvidéken született 1945-ben. 1947-ben áttelepítették családjukat Nyíregyházára. Ott járt általános és középiskolába. Reklámgrafikus és mester-kirakatrendezőként dolgozott Csongrád megye városaiban több mint négy évtizeden át. Nyugdíjas, de a rajzolást, festést tovább folytatja, 2003-ban volt önálló kiállítása Csongrádon.
Szépirodalmi írásai az Irodalmi Műhelyben, később a Föveny irodalmi folyóiratban , antológiákban – Üzenet társainak 2002-től 2010 –ig évente (Raszter Könyvkiadó), majd Alföldi paletta 2010-től napjainkig – jelentek meg. Novellákat, „lélekmeséket” ír, emberi kapcsolatokról, érzelmekről, a körülötte zajló, megtörtént vagy megálmodott történésekről, a természet hétköznapi csodáiról.
Hosszabb amerikai tartózkodása után rövid versek is kikerültek tolla alól.
2009–ben a szegedi Somogyi-könyvtár által meghirdetett („Mesélj még, kérlek!”) novellapályázaton egyik írása díjazott lett, s ez további mesélésre ösztönzi.


Ecseki András

Mindszenten él. 2002. év óta az Alföld Művészeti Egyesület mellett működő Irodalmi Műhely levelező tagja.
A Perspektíva Alkotókörnek, a Mecénások a Kultúráért Egyesületnek, valamint a Váci Mihály Irodalmi Körnek a tagjai közé tartozik, és aktív alkotó, szervező tevékenységet folytat. Állandó résztvevője a Keller Lajos Egyesített Közművelődési Intézmény rendezvényeinek. Szűkebb pátriája határain túl is szívesen hívott vendég.
Művei megjelentek a Mindszenti Hírek hasábjain, a Lyra antológiában, az Üzenet társainak antológiákban, a Minden idők csókja antológiában, továbbá a Bordalok című kötetben, valamint az Arcok és énekek című országos antológiában. Állandó szerzőtársa a Föveny irodalmi folyóiratnak. A Faludy György Irodalmi Műhely és a MIT tagja.
Saját kötetei: Szisszenések és sikolyok (2003), Írásjelek (2005). Előkészületben az Üzenetek című verseskötete.
Elismerései: Én ezt tudom pályázat 1. helyezett (2002), Országos költői pályázat "Ezüst minősítésű költő" (2004), Ady-emlékplakett (2007), Országos költői pályázat I. helyezett (2008), Mindszent Város Kultúrájáért kitüntetés (2009). Művei fellelhetők még: Mindszent város első évtizede (2003), Emlékét múltnak homálya ne fedje... (2005), Perspektíva Alkotókör kiadványa (2005).


Kassai Franciska

Szombathelyen született 1953-ban. Költő, író, zeneszerző, gitáros-énekes, előadóművész. Nagy Lajos-díjas, az Ezredvég Alapítvány elnöke. Művei a következő antológiákban jelentek meg: Ez egy szép világ (BÍRÓ family, 1995), Maradj velem (K.U.K. Kiadó, 1999), Őrizem a szemed (K.U.K. Kiadó, 2000), Arcok és énekek (RÍM Kiadó 2007-2014), Üzenet társainak (Raszter Kiadó, 2006-2009), Alföldi paletta (Raszter Kiadó, 2010-2018) és a Nagy Lajos Társaság tizenkét antológiájában. Itáliai, svájci és oroszországi antológiákban is szerepelt verseivel.
Orfeusz unokája címmel 2014-ben a Hungarovox Kiadó cikkgyűjteményt adott ki róla, amely alkotói és előadóművészi pályáját mutatja be a sajtó tükrében.
Eddig megjelent könyvei: Nyíllal átlőtt madár (versek, a Zrínyi Miklós Társaság kiadása, 1990), Örömmadár (mesék, dalok, versek, Z-füzetek 1991), A vágy színei (regény, Z-füzetek 1993), Sírdogál a Szépség (versek, Hungarovox Kiadó 2003), Fénykoszorú (versek, Hungarovox Kiadó 2011), Szózene (versek, Hunga-rovox Kiadó 2016).


Krikovszky Péter

Középiskolai tanulmányait az Eötvös Gimnáziumban végezte. Erős volt az irodalmi érdeklődése, számosan az iskola diáklapjában kezdtek írni. Később az egyetem diáklapjában jelentek meg cikkei, riportjai, novellái. Egyszer-másszor nyert is irodalmi pályázaton. Írásaival – nagy elhatározás után – megostromolta a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályát, ahol Padisák Mihály gondjaiba vette. Akkor indította az Ifjúsági Kabarét, ahol vasárnaponta gyakran szerepelt írásaival. Rengeteget tanult Miska bácsitól.
Aztán jött a diploma, álláskeresés, lakásvadászat, nősülés, és már meg is volt két szép gyerekük! Itt az írást kicsit félre kellett tennie, csak a témákat jegyezgette, cédulázgatta jobb időkre. Az írásból már ősidők óta nem lehetett és nem is lehet megélni.
Az unokákkal jött meg ismét az írhatnékja. A Szárnypróbálgatók 2015. évi pályázatán, a novella kategóriában első helyezést ért el, 2016-ban pedig különdíjjal jutalmazták. Novellái jelentek meg az „Alföldi paletta” 2016 és 2017-es köteteiben.
Írásai viszonylag havi rendszerességgel szerepelnek a „Csongrádi műhely” Föveny című havilapjában 2016 óta.
2016-ban első díjat nyert a Mécs10 szójáték pályázaton. Novelláival befért az Aposztróf Kiadó „Szó-kincs” 2016, majd 2017 antológiáiba is.


Kun András Tamás

Budapesti polgár, gyermekkora óta a fővárosban él, évek óta öz-vegyként, két fia már kirepült a családi fészekből. Jelenleg egy német pénzintézet budapesti tisztviselőjeként dolgozik.
A Szárnyprópálgatók 2014 irodalmi pályázaton prózakategóriában Ezüst minősítésű oklevelet kapott. A Márai nyomdokán – alcíme: „A színésznő” – jeligés verspályázaton mindhárom verse elismerésben részesült, és szerepelnek a Tolnay Klári emlék-kiadványban. 2015-ben, 2016-ban és 2019-ben a Szárnypróbálgatók pályázatain líra kategóriában Arany oklevél minősítéseket nyert, 2017-ben II. helyezést ért el; 2018-ban MIT-különdíjas, 2020-ban Faludy-különdíjas lett.
Szerepelnek versei az „Alföldi paletta” antológiákban és a Föveny Irodalmi Folyóirat egyes számaiban is.
Korábban az Aposztróf Kiadónál, a vajdasági Magyar Szóban és az OMLIT weboldalán, az M5 „Ady és én“, valamint a MIT Száz év Ady nélkül“ pályázatán jelentek meg versei.
2018-ban felvették a MIT Csongrád Megyei Tagozatába, 2019-ben beválasztották a Faludy György Irodalmi Műhely állandó tagjai sorába.
Későn érő típusnak számít, tanulmányi és szakmai sikereit „túlkorosan” érte el, ám fiatalos elánnal veszi az élet akadályait, kihívásait, és nyitott szemmel járja a világot, így 60 felett is.
Idealista vagyok, hiszek a rend, az őszinteség és az empátia lélekemelő erejében.”


Madár János

Balkányban született 1948. szeptember 16-án. Budapesten, Nagybátonyban és Tokajban él. A Rím Könyvkiadó vezetője, a Kelet Felől című irodalmi és művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. A Magyar Írószövetség, az Írók Egyesülete és az Írók Szakszervezete tagja. A Bátonyterenyei Írók Körének vezetője.
Verseit, tanulmányait, szociográfiáit olvashatjuk: az Alföld, Új Írás, Forrás, Mozgó Világ, Jelenkor, Napjaink, Új Aurora, Palócföld, Kelet Felől, Látóhatár, Kincskereső, Duna-part, Új Holnap, Műhely, Kortárs, Hitel, Dunatükör, Muravidék, CET, Ezredvég, Partium, Napút, Várad, Sikoly, Együtt, Agria, Bárka, Átkelő, Tekintet, Föveny, stb. című folyóiratokban. Szerkesztőbizottsági tagja a Muravidék, CET, Partium című folyóiratoknak. Öt önálló verseskötete jelent meg eddig. Szerepel a Kortárs Magyar Írók Kislexikona 1959–1988 című kötetben (Magvető Könyvkiadó, 1989); és az Új Magyar Irodalmi Lexikonban (Akadémiai Kiadó, 1994).
A három évtizede működő Váci Mihály Irodalmi Kör és a Szabolcs Alapítvány alapítója, vezetője. Pro Civitate kitüntetésben részesítették (2002) az irodalmi, művészeti, helytörténeti értékek megmentéséért végzett munkájáért. Váci Mihály szellemi örökségének ápolásáért pedig Váci Mihály–díjat (2009), és Váci Mihály- emlékérmet (2009) kapott.


P.Sipos Marianna

1978. november elsején született Budapesten, gyermekkorát Jászjákóhalmán töltötte. Első versét egy jászberényi iskolák közötti irodalmi versenyre írta, és az itt elért első helyezés sarkallta a további versírásra.
Középiskolás évei Jászapátin teltek, a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola közgazdasági szakát végezte el. Ez idő alatt ismerkedett meg férjével. 2008-ban Jászszentandrásra költöztek két gyermekükkel. Helyben dolgozik kereskedőként.
Évek óta ír verseket, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Írásai az ArtPresszó internetes portálon P. S. Marianna néven jelennek meg, 2017 óta a helyi újság egyik társszerkesztője, írásai olvashatóak a Föveny c. irodalmi folyóirat néhány számában is.
2014-ben, 2015-ben és 2017-ben első helyezést ért el, 2016-ban második lett, 2019-ben pedig különdíjat kapott a Csillagkürt jászsági költők versíró pályázatán.
2019-ben helyi terjesztésben jelent meg a Jász Szó Alapítvány kiadásában első verses füzete, Neked szól címmel.
2020-ban a Faludy György Irodalmi Műhely és a MIT folyóirata, a Föveny állandó tagjai közé fogadta.


Szepesi Zsuzsanna

Pomázi lakhelyű költő, meseíró, tanár. Versei, gyermekversei, meséi jelentek meg eddig több antológiában, folyóiratban és mesekönyvekben. A Corvin Kiadó által kiadásra került Magyarok vagyunk – Európában (Kortárs versek iskolai és egyéb alkalmakra) című antológiában is helyet kapott több verse. Versei megjelentek a Kelet Felől, a Nyugatplusz, az Agria, az Ezredvég, a Magyar Múzsa, az Új Tanú és a Föveny irodalmi folyóiratokban. A ReCity magazin ÖKÖ-mese rovatának szerzője volt. 2016-ban a ReCity Kiadó Mesés természet címmel adta ki ökomese-gyűjteményét. Több irodalmi pályázaton is sikerrel szerepelt.
2013-ban csatlakozott a Váci Mihály Irodalmi Kör, 2015-ben pedig az Újnyugat Irodalmi Kör munkájához, tagja a Szabolcsi Írótábornak. 2017-ben az isaszegi Alkotók, Költők, Írók Klubja ( az AKÍK) tiszteletbeli tagjává választotta.
2018-ban Művészeti nívódíjat kapott. Eddig kilenc önálló kötete jelent meg.
A Kreatív Zöld Kör Közhasznú Egyesület egyik alapító tagja, szívügye a környezet megóvása, az ifjúság környezetszeretővé nevelése.
A 2014-es Szárnypróbálgatók nemzetközi költői versenyen aranyminősítést kapott, 2015-ben pedig a líra kategóriájának III. helyezettje.


Udvarhelyi András

1944. május 12-én a királyi Magyarországon született Marosvásárhelyen. Hosszú kitérők és vakvágányok után már családos emberként vették fel a Budapesti Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem népművelés-történelem szakára, amelyet levelező szakon végzett el 1981-ben. Még ugyanabban az évben az újságíró-iskolát is elvégezte, és 1986-ban magyar szakos diplomát is szerzett.
1977-től 2001-ig főállású újságíró, 1997-ben szerkesztőségi MSZOSZ-díjban, 2004-ben egyéni MSZOSZ-díjban részesítették. Közben (2001-ben) megjelent első könyve, az Elsikkasztott boldogság, majd az évek folyamán újabbak is követték.
2008 óta ténylegesen nyugdíjban van, rendszeresen olvas és ír. Részt vesz a csepeli Munkásotthon Tamási Lajos Olvasó Munkás Klubja és a szigethalmi irodalombarátok körének életében. Naplót ír, esszét, könyvet, amelyek kiadása a közeljövő feladatai közé tartozik.
Újabban a Föveny irodalmi folyóiratba ír esszéket, irodalomtörténeti dokumentumokat, interjúkat, portrékat. Esszésorozata kötetbe szerkesztve „Ha szabad így mondanom” Faludy György szerelmei, barátai, szerepei címmel jelent meg 2016-ban a Raszter Könyvkiadó gondozásában.


Gyarmati Gábor

1959-ben Budapesten született. Az elmúlt tíz évben, alkalomszerűen, különböző irodalmi pályázatokon vett részt.
Az Alföld Művészeti Egyesület pályázatain bronz és aranyminősítést, illetve harmadik díjat kapott, több oklevél mellett.
A Fullextra, Irodalmi és Művészeti Portál által meghirdetett, „Hazám Magyarország” pályázaton második helyezett lett. (Lelkesítő dal).
A XVI. Aquincumi Költőverseny döntőjébe két verse jutott be: (Hat láb hosszú és Nem tudok táncolni) Az Éden Művészeti Hálózat által meghirdetett, „Szerető érintés” című pályázaton első helyezést ért el. (Vonzerő) Jelenleg több internetes irodalmi online portálon jelennek meg írásai, illetve a Föveny Irodalmi folyóirat hasábjain is publikál. 2019-ben jelent meg első önálló verseskötete „Sub rosa” címmel a Raszter Könyvkiadó gondozásában.