Keresés a honlapon
Szárnypróbálgatók 2018.
2017.06.14.

Az oldalra felkerült a Szárnypróbálgatók 2018. alkotói pályázat kiírása!
Nemzetközi Dél-Alföldi Költőfesztivál!
2017.02.07.

Felhívás! A részletek itt olvashatók>>>
Föveny Irodalmi Folyóirat
2016.01.12.

A kedves olvasók elérhetik a 2017.évi június-júliusi számot is az oldalon!
Alföldi Paletta
2016.05.23.

Az oldalon már elérhető a könyv internetes formátuma.
Antológia rendelése
2015.01.27.

Antológiát a Könyvtárellátó Kft-től (Budapest Váci út 19, kisker. boltjaitól, ill. a Raszter Kiadótól lehet rendelni. A Raszter Kiadó címe: 6640. Csongrád, Szép u. 12. Az összeg: 1600 Ft a kötet + 400 Ft postai díj.)
2014.évi beszámoló
2015.06.04.

Az egyesület 2014.évi beszámolója olvasható a honlapon>>>
Pályázatfigyelő
2013.07.12.

www.palyazatok.org
GÓG JÁNOS költő

GÓG JÁNOS Az Irodalmi Műhely vezetője

Góg János író – költő, a Magyar Kultúra Lovagja. Szül.: Csongrád, 1951 november 5. T.: Az általános- és középiskoláit Csongrádon végezte, diplomát és rendezői végzettséget Szegeden és Budapesten szerzett. Később szakvizsgázott művelődésszervezésből és Európai Uniós ismeretekből is a Szegedi Egyetemen. M.: Évekig a Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ egyik vezetője, majd a Raszter Könyvkiadó megalapítja és igazgatója. Az ALFÖLD Művészeti Egyesület elnöke, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei szervezetének elnöke, a Szépírói Tagozat elnöke, a Föveny Irodalmi Folyóirat és az Alföldi paletta antológia főszerkesztője. 1994-2002 között városi és megyei önkormányzati képviselő, a Csongrád Megyei Közgyűlés tanácsnoka.
Mü.: eddig tizenhét kötete jelent meg: „Történelem vallató” (1976. Szegedi Nyomda Kiadó) ,,Virágok” versgyűjtemény (1992. Raszter Kiadó) ,,Álom” mesék és novellák – közös kiadás – (1995. Raszter Kiadó) ,,Kollázs versek” (1997. Raszter Kiadó). ,,Ujjlenyomatok” (2001.– versek), „Magánügyek” (novellák – 2001.) „Napfogyatkozás” (2002. mese), „Mélyből fakadó táncok” (2003. versek – Raszter Kiadó), „Szonettkoszorú” (szonettek kedveseimnek 2004. Raszter Kiadó). „Sárból tapasztott város” (versek – 2005), „A hatalom tarisznyája” (mesés kifestő – 2006). „Karcok a homokba” (prózai írások, publicisztikák – 2007), „Húrok rezdülése” (versek - 2008), "Ördöngös pegazus" (versek - 2010), "Hatvan vers" (versek - 2011), "Pitypangoló" (gyermekversek - 2012), "Szitál a fény" (versek - 2014). Közel száz antológiában jelentek meg, de az Irodalmi Rádióban is hallhatók írásai. Életrajza olvasható az Irodalmi Kislexikonban.
Több kötethez Faludy György Kossuth-díjas költő, Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő és Takács Tibor Táncsics-díjas író is írt méltató utószót, illetve ajánlást.
E.: „Szocialista Kultúráért” kitüntetés (1976), Honvédelmi Érdemérem (1978), Ifjúságért Érdemérem (1980), a „Magyar Kultúra Lovagja” cím (2001), Juhász Gyula-díj (2002), Csongrád Megye Alkotói Díja (2002), a Magyar Írók Nemzetközi Szövetsége nagydíja (2003). Magyar Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztje (2005) E.: A Vörösmarty költői pályázat I. díjasa. (2001.) a MINSZ nemzetközi költői pályázat I. díjasa (2003). Pro Bono Irodalmi Díjas (2008). 2010-ben megkapta Csongrád Város Pro-Urbe díját, 2014-ben pedig a Váci Mihály-díjat. 2010-ben a MASZRE, 2014-ben az NKA Alkotói-díját is megkapta.
Cs.: Nős, felesége Gógné Farsang Márta Teleki Blanka-díjas, önkormányzati Pedagógia–díjas óvodapedagógus, gyógytestnevelő, módszertani szaktanácsadó, a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetés birtokosa. Két leánygyermeke született, Dr. Góg Laura Pro-Scola–díjas jogász, színháztörténész, Füvesiné Góg Csenge pedig neveléstudományi szakon végezett az ELTE-n, 2002-ben a JAM „Év diákja” nemzetközi versenyének II. helyezettje volt.


SEBESTYÉN ISTVÁN író-költő

Az Irodalmi Műhely titkára

Sebestyén István Pro–Urbe–díjas ny. levéltáros, költő, író. Sz.: Csongrád, 1938. ápr. 10. T.: Áll. Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged – 1952-1957; MSZMP Politikai Főiskola, Budapest 1968-1972, doktorált a szegedi József Attila Tudományegyetemen (1984). É.: Érettségi után Csongrádon polgári alkalmazottként könyvtáros volt a néphadseregnél. 1959-1961 között sorkatonai szolgálatot teljesített a határőrségnél; leszerelése után, korábbi munkahelyén raktáros, majd bútorgyári munkás lett. 1965-től az MSZMP Csongrád Városi Bizottságán dolgozott különböző beosztásokban, 1984-1988 között első titkárként. 1989-től 1999-ig a Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi Levéltárának levéltárosa volt. M.: Két helytörténeti periodika elindítója (1976; 1994), számos helytörténeti tanulmány írója. Révai Új Lexikona egyik településhálózati szócikk írója (1990). A Raszter Kiadónál megjelent művei: Út a semmibe (Csongrád város százéves öngyilkossági krónikája, 1997) Verseskötetei: Aranyos (1991), Szerelmi évadok (1993), A lélek zsilipjei (1994), Bacchus vallomásai (1998), A herceg és a hölgymenyét (2000), A fekete könnycsepp (2005), A pákász és kedvese (2007). Irodalmi írásai a csongrádi kiadású Föveny című irodalmi folyóiratban, az Üzenet társainak antológiában (Raszter) és a Szárnyak és Hullámok antológiában (Szeged – Bába Kiadó) jelentek meg. A 2001-ben kiírt irodalmi Tisza–pályázat egyik különdíjasa. A MINSZ dél-alföldi titkára. 2004-ben I. díjat nyert az „Erotika a mai magyar irodalomban” c. országos költői versenyen.


BARANYI FERENC költő

Baranyi Ferenc 1937-ben született Pilisen. Az ELTE Bölcsészkarán magyar-olasz, a poitiers-i egyetemen francia szakos tanári diplomát, ill. oklevelet szerzett. Tanulmányai befejezése után különféle lapoknál, folyóira-toknál dolgozott, majd csaknem két évtizeden át a Magyar Televízió főmunkatársa volt. Első verseskötete, a Villámok balladája 1962-ben, egyetemista korában látott napvilágot. Azóta huszonnyolc verseskönyve jelent meg. Irodalom– és zenetudományi munkái is jelentősek. Írt regényt, tárcákat, opera– és operettlibrettókat, sanzonokat, musical-songokat, televíziós dokumentumjátékokat. Mint fordító főleg olasz, francia és orosz műveket ültet át magyarra. Az operairodalom számos remekét (Bizet: A gyöngyhalászok, Carmen, Puccini: Tosca, Dallapicolla: A fogoly, stb.) szintúgy ő „magyarította”. Művei számos európai országban is megjelentek. Főbb kitüntetései: SZOT, ill. MSzOSZ Művészeti Díj (1974, 1993), József Attila–díj (1976), Premio Brianza (Itália, 1993), Forintos–díj (1995), Premio Internazionale sulle orme di Ada Negri (Itália, 2002), Gábor Andor–díj (2004), Nádasdy Kálmán–díj (2005), a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1997), majd Tisztikeresztje (2005).
Kossuth-díj (2008).
Elnöke a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának, elnökségi tagja a Magyar Zeneszerzők Szövetségének, tagja a párizsi Tudományos és Művészeti Akadémiának. Budapest XIII. kerületének és Pilis városának díszpolgára. Róla szóló monográfiák: Szerelmes élet (Németh János István könyve, 2000), Az örvénylelkű fiú (Ézsiás Erzsébet könyve, 2007).


POLNER ZOLTÁN költő

A Szegedi Szépírás szerkesztője

Polner Zoltán író, költő, újságíró. Sz.: Szeged, 1933. jan. 24. T.: Alsó ill. középfokú tanulmányait befejezve a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát, 1955-ben. É.: hosszabb–rövidebb megszakításokkal Pitvaroson, Csanádpalotán, Ferencszálláson, Kiszomboron tanított. Az 1957-58-as színházi évadban a Szegedi Nemzeti Színház segédrendezője volt. 1965-től a Csongrád Megyei Hírlap újságírója, kulturális rovatvezetője, majd a lap jogutódjának, a Reggeli Délvilágnak főmunkatársa, nyugdíjba vonulásáig. M.: Eddig kilenc verseskötete, tizennyolc néprajzi gyűjtése jelent meg. Isten zsámolyánál címmel került az olvasók kezébe a harminc évi gyűjtőmunkát összegző népi imádsággyűjteménye. A Teknyőkaparó címmel Pongrácz Zoltán zeneszerző írt oratóriumot munkájából, amelyet 1992-ben mutattak be a pesti Vigadóban. Csongrád megye hiedelemvilágát bemutató néprajzi kötete 2001-ben jelent meg a millennium tiszteletére. Személyisége Szeged értékekben gazdag szellemi életének egyik kiemelkedő alakja.
A „Szép vagy Alföld…” c. nemzetközi költői verseny I. díjasa 2003-ban. Még ebben az évben jelent meg a „Noé bárkája’” című gyűjteményes verseskötete. 2004-ben megnyerte az „Erotika a mai magyar irodalomban” c. országos költői versenyt.
Tavaly jelent meg „Időtlen szegedi képek” című verseskötete, s az idén látott napvilágot – 75. születésnapja alkalmából – „Papírrepülők” című kötete.


PITI KATALIN költő

Grafikus, illusztrátor

Piti Katalin festő–grafikus, költő. 1997 óta láthatják a festményeiből és grafikáiból álló önálló kiállításait. Autodidaktaként adja át gondolatait és érzelmeit a tárlatlátogató közönségnek. Önállóan formálja művészi látásmódját, építi egyéni megjelenítéseit a szentesi születésű, Csongrádon élő alkotó. Teszi ezt tájképeiben, nem ritkán egyházi hangulatú, illetve meditatív töltésű alkotásokban. Meditációból született festményei gyakran inspirálják írott alkotásokra is. Ezek – úgymond – kiegészítik azt a gondolatiságot, amit a képalkotás késztetése hordoz.
2001-től tagja a csongrádi Irodalmi Műhelynek. Írásai folyamatosan megjelennek a műhely Föveny című irodalmi folyóiratában. 2002 karácsonyán a szegvári „Én ezt tudom” vers– és prózaíró versenyen mind a líra, mind a próza kategóriában II. díjat, a „Szép vagy Alföld…” nemzetközi irodalmi pályázaton líra kategóriában bronz oklevelet nyert. 2003-ban a FOKO-LÁRE mozgalom „Kultúrák közötti párbeszéd” szekciója „Lélektől lélekig – embertől emberig” című irodalmi pályázatán líra kategóriában III. díjban részesült.
2003-ban felvételt nyert a Magyar Írók és Költők Nemzetközi Szövetsége Dél-Magyarországi Csoportjába. 2004-ben a szegvári „Én ezt tudom” irodalmi pályázaton líra kategóriában I. helyezést nyert. 2004-ben a Magyar Írók és Költők Nemzetközi Szövetsége és az Alföld Egyesület gondozásában kiírt Szárnypróbálgatók c. pályázaton a III. díjat vehette át.
Rajzolt kifestőkönyveket, illusztrált verses köteteket.
További információk találhatók a Szentesi alkotóművészek (Szentes 1997.) című kötetben, az Üzenet társainak (RaszteR Könyvkiadó, Csongrád 2003., 2004., 2005., 2006., 2007.) című irodalmi antológiáiban.


NEMESKÉRI-ORBÁN ISTVÁN költő

Grafikus, illusztrátor

Nemeskéri-Orbán István (1956. Budapest) – Szabadfoglalkozású közgazdász – Publikációi 1988 óta jelennek meg.
2001-ben az Alföld Művészeti Egyesület „Tisza” pályázatán arany oklevelet és különdíjat nyert. Versei folyóiratokban és antológiákban olvashatók.
2002-ben Férfidolgok címmel önálló kötettel jelentkezett. 2003 januárjában „Magyar holocaust” című verse a hónap verse lett a Szegedi Szépírás című folyóiratban. 2003 végén Kisvárosi köd címmel jelent meg második kötete, amelynek illusztrációi is saját munkái. 2005 elején Tél és nyár címmel harmadik, míg 2007 februárban a Fogantatástól az elmúlásig címmel negyedik kötetét adta ki – melyet szintén saját rajzaival illusztrált – a csongrádi Raszter Kiadó gondozásában.


GULYÁS KATALIN költő

Gulyás Katalin, született Hevesen, 1941. 11. 26. Általános és középiskoláit Tiszafüreden végezte. 1960-ban érettségizett. Orvosi diplomát Debrecenben szerzett 1968-ban. Szakvizsgázott háziorvostanból 1996-ban.
É: A diploma megszerzése után Csongrádra került háziorvosnak. Házasságot kötött, gyermekei 1969, 1972, 1975-ben születtek. 1996-ban, hosszú praxis után nyugdíjba ment. 1997–2003 között a város polgármesterének egészségügyi referense volt. Jelenleg szociálismunkás–képző tanfolyamokon oktató, illetve unokáival foglalkozik.
M: 14 éves kora óta ír verseket, melyekből önálló kötete 2003-ban jelent meg, Múltszázadi versek címmel. Versei különböző folyóiratokban és antológiákban jelentek meg. Társszerzője az 1997-ben megjelent Út a semmibe ( Csongrád 100 éves öngyilkossági krónikája – Raszter Könyvkiadó) című tudományos igényű munkának. A 2001-ben meghirdetett Tisza költői pályázat felnőtt kategóriájának első díjjal elismert alkotója.( Versek a Tiszáról antológia, 2002. Raszter Könyvkiadó).
A MINSZ Csongrádon székelő Dél – Magyarországi Csoportja kiadásában megjelenő Föveny című Irodalmi Folyóirat alkotókörének állandó tagja. A csongrádi székhelyű Alföld Művészeti Egyesület 2003-ban meghirdetett "Szép vagy Alföld" című országos vers és novellaíró pályázatán ezüst oklevelet, a 2004-es "Erotika a magyar költészetben" országos költői pályázatán arany oklevelet és a Békés megyei rendőrfőkapitány különdíját nyerte el. 2006-ban megkapta a Föveny költői Nívódíját.



DANI IMRE költő

Dani Imre tanár, költő. Sz.: Hódmezővásárhely, 1950. szept. 6. T.: Érettségi után a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett történelem – orosz szakos tanárként – 1970-1976. Később ugyanott, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán angol nyelvből is vizsgázott. É.: 1981-1986 között a mártélyi Általános Iskolában tanított. 1987 óta a Gregus Máté Szakközépiskola tanára Hódmezővásárhelyen. M.: Művei az Alterra Kiadó antológiájában, a Csongrádi Irodalmi Műhely, majd a Föveny c. irodalmi folyóiratban, a „Versek a Tiszáról” antológiában (2002. Raszter Könyvkiadó), a „Szárnyak és Hullámok” c. antológiában (Szeged, Bába Kiadó) jelentek ill. jelennek meg. Töprengésben fogant, elmélyült versek, és derűs hangulatú, könnyed munkák is kikerülnek a tolla alól. A maga által zenésített verse „Vágom az ágat” címmel magnókazettáról hallgatható. Az Irodalmi Műhely Csongrád 2001-ben kiírt Tisza – pályázatán arany oklevéllel tüntették ki.
2003-ban, a Raszter Kiadó gondozásában jelent meg „Ti vagytok többen” címmel verseinek első válogatott kötete.
2005-ben megnyerte a nemzetközi gyermekvers pályázatot, „Árnyékfogó” című versével, mely névadója lett egy gyűjteményes kötetnek is.
2006-ban Föveny költői Nívódíjat kapott.


BARANYAINÉ POSTA MÁRIA költő

Baranyainé Posta Mária Sz.: Túrkeve, 1960. T.: Ének–Zenei Általános Iskola Csongrád, Batsányi János Gimnázium Csongrád. Munka és család mellett főiskolai diplomát Budapesten, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szociális szervező szakán szerzett 1988-ban.
A művészetekhez gyermekkora óta vonzódik, 11 évig tanult zongorázni, s először zenei pályára készült. Később energiáit a versenyszerű sportban kamatoztatta. Ekkortájt kb. 15 éven át kizárólag saját kedvtelésre írt verseket. Munkája, hivatása – rövid útkeresés után – mint az irodalom szeretete is, családi indíttatású. Immár húsz éve idős emberekkel foglalkozik szabadidő– és foglalkoztatás szervezőként. 2003 decemberétől a csongrádi Irodalmi Kör tagja. Rendszeresen jelennek meg versei a Föveny c. folyóiratban. A pályakezdők „Szárnypróbálgatók országos antológiájában” verseit a zsűri 2004-ben „bronz” minősítéssel értékelte.


TERNAI LÁSZLÓ író - újságíró

Önkormányzati, Művelődési Bizottsági elnök

Ternai László vagyok és némi fájó nosztalgiával nézek erre a fotóra, melyen állítólag én vagyok (igaz vagy három évvel korábbi kiadásban).
Most viszont, ha belenézek a tükörbe – ritkán esik meg velem, mert nem borotválkozom – egy gyengécske vicc poénja jut eszembe: szeretném azt a kort megérni, ahány évesnek most kinézek.
Hála a Föveny Irodalmi folyóiratnak és az Üzenet társainak antológiának, évente néhány írásom nyomtatásban is megjelenik. Ez nagy öröm számomra. 2006-ban FELÉTEK KIÁLTOM címmel verses kötetet jelentettem meg, amely néhány olvasóból pozitív visszhangot váltott ki, viszont több tisztelet–példányos „könyvbarát” véleményem szerint a mai napig sem olvasta. Mondhatnám: sebaj, de azért az elgondolkodtató, hogy az emberiség egy része csak a pénzt olvassa (meg az asszonyt veri, mert állítólag így együtt jó), másik része meg hányja a borsót a falra (vers formájában).
Azért bízzunk Istenben és tartsuk szárazon a … (ameddig csak lehet)!”


TOLDI ZSUZSANNA író

Kispál Ferencné Toldi Zsuzsanna tanár, író. Sz.: Kecsemét, 1954. június 14. Iskoláit a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, valamint a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészkarán végezte. Húsz évig tanított a Kunszállási Általános Iskolában Kecskemét mellett magyar–ének szakon. Onnan a csongrádi Batsányi János Gimnáziumba vezetett útja, ahol jelenleg is középiskolai tanár. Első kötete a Raszter Kiadónál jelent meg 2001-ben Palika mesék címmel. 2005-ben szintén a Raszter Kiadó gondozásában adta ki második könyvét, melynek címe Kételyek. A novelláskötet a hétköznapi emberek életérzését, mindennapjait megjelenítő realista próza iránt érdeklődők figyelmébe ajánlott. Tagja a Magyar Írók Nemzetközi Szövetségének, több állami kitűntetésben részesült. Munkatársa a csongrádi Irodalmi Műhelynek, a Föveny Irodalmi Folyóiratban rendszeresen publikál. Szépirodalmi pályázatok díjazottja. 2005-ben a Föveny alkotógárdája az év írójává választotta.
Újabb novelláskötet, három kiadásra váró regény lapul fiókjában.


TÚRI TAMÁS költő

Egyetemista

Túri Tamás 1989. 09. 16.-án született Szegeden. Későbbiekben Csongrád–Bokrosra költöztek. Középiskolás tanulmányait a Batsányi János Gimnáziumban végezte. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának első éves magyar szakos hallgatója.
Immár nyolc éve játszik trombitán, tagja a Csongrádi Ifjúsági és a Csongrádi Városi Fúvószenekarnak, továbbá egy Szegeden működő fúvószenekarnak.
Alkotásai a Föveny című irodalmi lapban jelennek meg. Állandó tagja a Csongrádi Alkotói Műhelynek.
2007 nyarán jelent meg első kötete „A semmi szélén” címmel. További alkotásai az Üzenet társainak 2006 és 2007-es antológiákban olvashatók.


VERSEGI KATINKA költő

Versegi Katinka csongrádi születésű. Alapiskoláit itt végezte, majd Kiskunfélegyházán járt középiskolába. Hétéves korától ír verses zsengéket.
A nagyszülői ház, amelyben nevelkedett, az irodalom és a zene fellegvára volt számára. Ma már csak nagymamája él. Iskolás éveiben rendszeresen járt szavalóversenyekre egészen az országos szintig, ahonnan az első helyezést, szinte minden alkalommal elhozta. 1983-1985-ig a csongrádi Színjátszó kör tagja, és a városban működő újságírói szakkör munkatársa, 1984-ben a Művelődésért emlékéremmel tüntette ki Csongrád városa. Az irodalom társként kíséri életét. Ösztönző ráhatásra 2005-ben, a Magyar Írók és Költők Nemzetközi Szövetsége és az Alföld Egyesület gondozásában kiírt pályázaton szerepelt. Helyezés nélkül ugyan, de a Szárnypróbálgatók 2006-os Antológiájában megjelent írása. Azóta rendszeresen publikál a Föveny c. folyóiratban, és rendszeresen látogatja a csongrádi Irodalmi Műhely összejöveteleit. 2007-ben az Arcok és énekek c. antológiában (Rím Könyvkiadó – Tokaj), 2008-ban pedig a Szárnypróbálgatók országos antológiában (Raszter Könyvkiadó) jelentek meg írásai.


SZŐKE KATA költő

Könyvtáros

Szőke Kata (Szőke Sándorné) 1952. június 20-án született Csongrádon. Így vall: „Azóta is itt élek e lenyűgöző város csendes forgatagában és a dolgos hétköznapjaimat a fecsegő diákok körében töltöm, mivel könyvtárosként dolgozom 1979 óta a Sághy Mihály Szakképző Iskolában.
Verseket akkor írok, ha a gondolatom szószirmai lelkem mélyén megpihennek. Versíráskor reszketek és félek, mert a leírt emlékeket, érzéseket újra átélem. Ki olvassa verseimet, kívánom lelje meg benne örömét: kacagjon, sírjon vagy lapozzon.
A ,,Föveny’’ című Irodalmi Folyóiratban jelennek meg verseim, melynek 2005 óta állandó tagja vagyok, valamint az interneten.
2001-ben a ,,Hazádnak rendületlenül’’ című Antológiában jelentek meg verseim, melyet ezüst oklevéllel jutalmaztak.
2005-ben a ,,Gyermekversek’’ című országos pályázaton ezüst oklevelet kaptam, majd az ,,Árnyékfogó’’ című gyermekverses kötetben jelent meg versem.
2006-ban ,,Üzenet társainak’’; ,,Versek ünnepekre, alkalmakra’’; ,,Ünne-pek és hétköznapok az óvodában’’; ,,Szívtükrök’’ valamint 2007-ben az ,,Üzenet társainak’’ című Antológiákban olvashatók verseim.”


BODAJKY-NAGY ISTVÁN író

Bodajky-Nagy István 1934. szeptember 23-án Tiszasason született. Kisgyermek korától Csongrádon élt. Csongrádon és Szentesen grafikusként dolgozott. Közben elvégezte a Zeneakadémia orgona tanszakát, és a Népművelési Intézet rendezői, dramaturgiai szakát. Évekig tagja a csongrádi közéleti és irodalmi társaságoknak humoros, szatirikus novelláival, verseivel.
Családi okok miatt Bodajkra költözik 1984-ben. Írásai lapokban, folyóiratokban jelentek meg, a rádióban hangzottak el. Jelenleg Bodajk Művelődési Háza nyugdíjas igazgatójaként a Cafe Momus komolyzenei újság Musica aberrata c. rovatának vezetője. 1990-től újra az Irodalmi MŰHELY tagja. Írásai megjelennek a Föveny Irodalmi folyóiratban, antológiákban (Üzenet Társainak 2001–2002–2003–2004–2005–2006–2007., Versek a Tiszáról 2001–2002. – Raszter Könyvkiadó, Szárnyak és Hullámok Antológia – Bába Kiadó, Szeged).
2005-ben a csongrádi Irodalmi műhely állandó tagjai döntése nyomán Föveny Nívódíjat kapott.
Jelenleg van előkészületben első kötetének megjelentetése.


SZABÓ ERIKA költő

Szabó Erika 1978.04.03-án született Zalaegerszegen. A középiskolát is ott végezte el, 1996-ban érettségizett a Zrínyi Miklós Gimnázium humán osztályában. Innen a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára került, ahol tanítóként végzett 2000-ben. A pedagógusi pályán 9 évet töltött.
Régóta foglalkozik a versírással de csak 2009-ben lépett először nyilvánosság elé a Szárnypróbálgatók alkotói verseny hatására. 2010-ben jelent meg Pillangószárnyak című verses kötete, melyben saját formájában, a ritmikus szabad versben adja át olvasóinak a gondolatait. Kedvenc költői Pilinszky János és Tóth Árpád. Sikeresen szerepelt a Faludy György emlékére rendezett szonettíró versenyen. Az országos Szárnypróbálgatók alkotói pályázatának 3.díját, különdíját és 2015-ben pedig az 1.díjat vehette át. Eddig 14 antológiában szerepelt.